27. fejezet - Célba érve

*** 3 évvel később ***

 - Draco, gyere már ki az árnyékból. Rád fér egy kis napsütés. Olyan fehér vagy mindig – dorgálta kedvesen párját Hermione.

- Persze, aztán majd jól leégek – morgott a szőke.

- Nem kell sokáig a nap alatt lenned. Csak feküdj egy kicsit mellém – mosolygott a nő.

- De csak a te kedvedért – adta be a derekát a férfi.

A két gyerkőc a vízben játszott Ronnal és Anne-nel és a két idősebb Potter gyerekkel, Wayne pedig a parton épített homokvárat Ginnyvel és Potterék harmadik gyermekével, Lilyvel. Harry épp elment hűsítőért.

Három év alatt volt pár dolog, ami megváltozott. Draco és Hermione kapcsolata és boldogsága csak még jobban beteljesedett, már senki nem nézett rájuk furcsa szemmel. Megszokták, vagy legalább is elviselték őket együtt. Még Ron is megbékélt a helyzettel. Ehhez hozzátartozott az is, hogy Anne nagyon jó hatással volt rá. Nemcsak, hogy folyamatosan biztatta és támogatta mindenben – így érte el, hogy már nem a kisboltban dolgozott, hanem saját vállalkozásba kezdett -, de tényleg igazán jó kapcsolatot ápoltak. Hermione örült, hogy a férfi boldog új párja mellett, sőt kifejezetten büszke volt a vörös férfira, hogy ilyen érett lett. Persze a Weasley és a Malfoy fiú még mindig nem voltak puszipajtások, de azért illedelmesen köszöntek egymásnak, ha találkoztak. Viszont Harry és Draco egész jól kapcsolatot ápoltak. Néha már egy-egy poént is megejtettek egymással. A szemüveges férfi látta, hogy Malfoy mellett tényleg boldog a Granger lány, és a gyerekekkel is nagyon jól bánt. Minden harmóniában zajlott. Épp ezért döntötték el, hogy hosszú idő után végre a három család együtt mozdul ki valahová. A napfényes Spanyolországba látogattak el, hogy kicsit lazíthassanak a tengerparton.

26. fejezet - Szerelem és boszzú

- Aggódok Rebekáért – jegyezte meg Hermione, miközben Draco ruháit pakolta egy bőröndbe.
- De biztos, hogy nem terhes? – kérdezte a férfi, közben egy újabb összehajtott pólót adott a nőnek.
- A módszer, amit használtunk eléggé megbízható. Féltem őt. Olyan, mintha a húgom lenne. Nem akarom, hogy bántsák őt. Tegnap is olyan rossz volt látni azokkal a pasikkal.
- Ahogy ő is mondta neked, felnőtt nő, nem szólhatsz bele az életébe – jegyezte meg a férfi.
- De ha egyszer nem tudja, mit csinál? Tegnap is mekkora marhaságot tett egy vad idegennel. Legalább annyi esze lehetett volna, hogy védekezik, ha már az a Josh nem tette. És ne nézz így rám, tudom pontosan, hogy mire gondolsz, de a mi esetünk teljesen más.
- Miért is? – mosolygott Draco.
- Azért, mert én már ismerlek azóta, mióta lenyalt hajú gólyaként felszálltál a Roxfort Espresszre – vigyorgott vissza a nő is.
- Hé, mi bajod volt a hajammal? – háborgott a férfi. – A tied se volt jobb különben, borzaska.
Draco közelebb lépett a nőhöz és szelíden a füle mögé tűrte az egyik tincsét.
- Olyan gyönyörű a szemed – suttogta a férfi.
- Köszönöm, mondták már.

25. fejezet - Határok nélkül

Hermione akármennyire is titkolni próbálta, hogy mennyire várja a Dracóval közös hétvégét, nem ment neki. Iris egy perc alatt meglátta, hogy milyen izgatott.
- Miért vagy ennyire feldobva? – kérdezte mosolyogva a nő, amikor Hermione meglátogatta őt a munkahelyén.
- Semmi különös.
- Na, persze, azért ugrasz ki mindjárt a bőrödből – mosolygott rá.
- Jól van, na. Dracóval kettesben töltjük a hétvégét.
- Nahát, és merre mentek? – érdeklődött Iris.
- Nem tudom. Nem is érdekel. De el tudod ezt hinni? Csak ketten, gyerekek és aggodalmak nélkül – áradozott Hermione, miközben belekortyolt az italába.
- Csak nehogy megint úgy legyen vége, mint a legutóbbi édes kettesnek…
- Olyan ünneprontó vagy! – morgolódott Hermione játékosan. – Ezúttal nem leszek terhes, ne aggódj.
- És ne is vesszetek össze – tanácsolta a nő.
- Nem tervezzük. Most minden tökéletes lesz – mosolygott bizalomteljesen a Granger lány. – Inkább mesélj, mi van a lovagoddal.
Iris a szemét forgatta, majd nagyot sóhajtva kibökte.
- El akar venni feleségül.

24. fejezet - Találkozás

Újabb hét telt el, és Hermione már csak azt vette észre, hogy Ron Weasley lakásának ajtaján kopogtat. Őszintén szólva, eléggé meglepődött, hogy volt férje meghívta őt és új családját hozzájuk. Volt egy olyan érzése, hogy ehhez elég sok köze volt Anne-nek is, így automatikus szimpátiát érzett iránta, pedig szinte nem is ismerte.
- Tényleg muszáj mennem? – kérdezte Draco indulás előtt öt perccel, mire Hermione csak nevetett, és megigazította a férfi nyakkendőjét.
- Lefogadom, hogy Ron is valami hasonlót kérdezgethet Anne-től.
- Akkor mégis minek hívott meg minket? – morgott a szőke.
- Jaj, ne csináld már. Pontosan egyformán makacsak vagytok! Örülnöd kéne, hogy ilyen nagylelkűek voltak.
- Én vagyok a nagylelkű, hogy egyáltalán elmegyek – vágta rá a férfi.
- Draco – ingatta a fejét. – Kérlek, hagyd ezt abba. Ugye nem fogod ott is ezt csinálni?
- Ha Weasley tud viselkedni, akkor én is moderálni fogom magam.
- Helyes – adott kis csókot a férfi szájára Hermione.
- De cserébe ma velem alszol – húzta magához Draco.
- Már tegnap is lebuktunk a fiad előtt.
- Hermione, szerintem a gyerekek tudják, hogy az, hogy együtt lakunk nem csak azt jelenti, hogy együtt élünk.
- Biztos?
- Nem buták. És szerintem tetszik nekik. Ahogy nekem is – csókolta meg a nőt, majd elindultak a Weasley lakásba.